Városlakók

Séta egy középkori városban idegenvezetéssel 








A középkori város

Kedves látogatók! 

Az időutazás előtt szíveskedjenek felhúzni középkori ruháikat, és ne felejtsék el becsatolni biztonsági öveiket! Kellemes utazást kívánunk!

Kedves turisták! Mielőtt belépnénk a kapun keresztül a városfallal körülvett területre, arra kérném önöket, hogy úgy viselkedjenek, mintha már 10 éve itt élnének. Ne hívjuk fel magunkra a figyelmet! Tartsák szem előtt, hogy a városban bármikor kitörhet a tűz, mert a házak nagy része fából készült! Ezért arra kérném önöket, hogy ha azt kiáltom, hogy tűz van, akkor meneküljenek az időgéphez. Nagyon fontos még, hogy számos veszélyes baktérium rejtőzik az utcákon a sok felhalmozódott szennyvíz és szemét miatt. Vigyázzanak! Továbbá sohase hagyják el a csoportot!

Akkor kezdődjön a középkori városi idegenvezetés!

A városok hosszú folyamat után nyerték el önállóságukat a középkorban. Bizonyos előnyös településeken a kereskedők vezetésével új közösségeket, úgynevezett kommunákat hoztak létre. Ezekkel megszabadultak a világi vagy egyházi földesúri hatalom befolyása alól. Pénzzel, és ha kellett, erővel is kiharcolták önállóságukat, tehát a városi önkormányzatot.

A városi rang kivívása azt jelentette, hogy bizonyos kiváltságokat nyertek el. Egyösszegben adóztak a királynak, árumegállítási joggal rendelkeztek (ez nem minden város számára volt elérhető), vásártartási joguk volt, saját városi tanácsuk választotta a polgármestert vagy a bírót, ők választották a plébánost, és a legfontosabb, hogy önigazgatási joggal is rendelkeztek, így saját maguk szabták meg törvényeiket, amelyek a saját életükre vonatkoztak.

A városokban is nagy társadalmi különbségek uralkodnak, mert nagy számban vannak jelen a plebejusok, például cselédek, napszámosok, inasok, legények, szökött jobbágyok és koldusok, akik szegények. A polgárok (kereskedők, céhmesterek) kevesebben vannak, s bár köztük is van különbség, ők jómódúak, gazdagok. A patríciusok és a kézműves mesterek, saját ingatlantulajdonnal rendelkeznek. A plebejusok nem rendelkeznek polgárjoggal, nem vehetnek rész a város irányításában. Az inasok, akik a mesterek mellett szolgálnak, idővel a mesterek mellett legényekké válnak, akik már ismerik munkájuk minden fortélyát, s közülük néhányan kézműves mesterekké, válhatnak. Ezután műhelyt nyitnak, és végül az ő tulajdonukba is ingatlan kerül, így már ők is igazi polgárnak számítanak.

Akik polgárjoggal rendelkeznek, részt vehetnek a tanácsban, így ők választhatják a bírót vagy a polgármestert. A plebejusokat kizárják a városi politikából. A köznép legszegényebbjeinek alkalmi munkákból, városi jótékonyságokból, lopásból vagy rablásból kell megélniük. A koldusok ellátására létrehozták a hatóságok a kórházakat, ahol borzasztó körülmények között szállásolják el őket. Itt szállnak meg a zarándokok és a vándorok is.

A városon belül a vagyoni különbségek nagyon szembetűnőekek. A gazdagok kőből épült épületekben, míg a szegényebbek fából készült házakban élnek. A városi asszonyok gyakran szeretnek versenyezni a nemes asszonyokkal az öltözékükben, és, hogy tudják szabályozni a hölgyek könnyelműségét, a városi vezetőség szigorú szabályokat hozott a hivalkodás visszaszorítására.

A céhekre visszatérve, ők olyan érdekvédelmi szervezetek, amiket az azonos mesterséget űző kézművesek hoztak létre. Tagjaik munkájukat a céhszabályzat alapján végzik. Például csak egy bizonyos árumennyiség előállítását engedélyezik, és a termékek minőségét is előírják. A céheken kívüli az iparűzőket, a kontárokat pedig nagyon üldözik.

Gyakran felborul a béke a városokban a patríciusok villongása vagy a politikai fegyveres összetűzések miatt. Ezenkívül, ha egyetem is van a városban, akkor a diákok és a polgárok folyamatos vitában vannak.

Mielőtt még véget érne az igenvezetés, tudniuk kell, hogy a városi lakók hétköznapjai egyáltalán nem unalmasak. A kocsmákban, vendégfogadókban folyamatosan szól a zene, a dal és csetepatékból sincs kevés. Emellett a nép szeret csípős kommenteket hozzáfűzni az esküvőkhöz, gazdag temetésekhez, torokhoz, farsangi mulatságokhoz. A legnagyobb sztorik általában a bűntényekről, perekről és ítéletvégrehajtásokról születnek.

Köszönjük szépen, hogy a mai túránkon is velünk tartottak, és reméljük, hogy a közeljövőben is találkozhatunk Önökkel!

Képek forrásai:

http://www.kanizsaujsag.hu/hirek/14868/dr-papp-attila-adalekok-a-kozepkori-varosi-jog-forrasaihoz/

http://budapestcity.org/10-var/Torok-Buda/5-helyrajz.htm

http://dl-sulinet.educatio.hu/download/hirmagazin/cikkek/tori/kszerettsegi/szobeli/II_1/vegso/Page.html

http://olvasmanyaid.blogspot.hu/2013/09/a-kozepkori-falu.html

http://www.bigg.hu/vecses/kozepkori-unnepek-avagy-tenyleg-sotet-volt-a-kozepkor/








A középkori város

Kedves utazók!

Köszöntjük Önöket városunkban! Amint készen állnak, el is kezdhetjük az ismerkedést a várossal.

Sétánk alatt elsősorban a városunk létrejöttéről lesz szó: elődeink kommunát hoztak létre szent esküt téve a földesúri függéstől való megszabadulásra. Ezt pénzzel és harccal érték el, és amint láthatják, sikerrel jártak. Tehát a mostani város saját önkormányzattal rendelkezik, így a saját ügyeinkben mi dönthetünk. Emellett a lakók már se nem nemesek, se nem jobbágyok; városlakók, polgárok. Az önállóságunknak köszönhetően rengeteg dolog vált elérhetővé, ami  városunk gyarapodását szolgálja. Ebbe beletartozik a vásártartás joga, illetve az árumegállító jog. A vásárteret hamarosan meg is tekintjük, ott lesz idő bőven körülnézni. Emellett építhettünk városfalat, szabadon választhatunk plébánost, illetve bírót is. Az egyösszegű adózás pedig segít fenntartani városunk gyarapodását.

Városunk, amint láthatják, igen zsúfolt. A városfallal körülvett terület nagy részére már építkeztek, így a helyhiánnyal is számolnunk kell hamarosan. A többszintes házak ugyan segítenek abban, hogy több férőhelyet alakítsunk ki, ám ennek hátránya is van: az utcák szűknek hatnak, kevés napfény éri őket, illetve a fából készült tetőszerkezet könnyen lángra kaphat. És vigyázzanak, ne sétáljanak közvetlenül az ablakok alatt! Kellemetlen meglepetésben lehet részük odafentről.

Amint látják, a városban zajlik az élet. Nézzük csak meg például a vásárteret! Ott láthatják. Pár perc séta, és már ott is vagyunk. Itt kereskedők és kézművesek árulják a portékáikat, itt lehet igazán érezni a városi élet mivoltát. Ám, ha a társadalom felépítését szeretnék megismerni, idegenvezetésünk alatt arra is sor kerül. A polgárjoggal rendelkezők két nagy csoportba oszlanak, ők a kereskedők (más néven patríciusok), illetve a kézművesek. Ők rendelkeznek saját ingatlannal, ezáltal polgárjoggal is. A polgárjoggal és saját ingatlannal nem rendelkezők a plebejusok. Hát, nekik nem túl könnyű az élet!

Itt a főtéren még megtalálhatjuk a templomot, ahol a szentmisékre gyűlünk össze. A vallás meghatározó szerepet tölt be a polgárok életében, akárcsak bármilyen másik városban. Lefogadom, hogy az Önök városában is meghatározó szerepet játszik a vallás.

A városi életben a céhek is nagy szerepet játszanak. Ezek egy adott mesterség kézműveseinek érdekvédelmi szervezetei. A munkát céhszabályzattal irányítják, ezek vonatkoznak az elkészített munka minőségére, mennyiségére illetve a kereskedésére is.

A mesterséget természetesen tanítják is az ifjabb nemzedéknek, ám a mesterré válás hosszú és nehéz: évekig inasként, majd legényként kell szolgálni, ezek után pedig a jelölteknek idegen városok mestereitől is kell tanulniuk a mesterséget. Ha mindezt elvégezték, jöhet a mestervizsga, ami egy 'mestermunka' elkészítése.

Természetesen nem mindenki tartozik a céhekhez, aki kézműves munkát végez. Ők az úgynevezett kontárok, akik céhen kívül, a szabályok megkerülésével dolgoznak.

Nos, ennyi lett volna ez a kis séta városunkban. A vásártérre visszamenve le tudják pakolni az áruikat, és ha bármi kérdésük lenne, forduljanak nyugodtan hozzám! Tudják, hol találnak.

Remélem, élvezni fogják a városunkban eltöltött időt, térjenek vissza máskor is!

Képek forrásai:

http://dl-sulinet.educatio.hu/download/hirmagazin/cikkek/tori/kszerettsegi/szobeli/II_1/vegso/original/idilli_varos.jpg

http://dl-sulinet.educatio.hu/download/hirmagazin/cikkek/tori/kszerettsegi/szobeli/II_1/vegso/Page.html

http://www.mozaweb.hu/Lecke---A_Kozepkori_Europa-101750

Borítókép forrása:

  http://rewrite.origos.hu/s/img/i/0804/20080428reneszans.jpg